Dr. Szabó Péter

Magyar közjegyzőség

Ügyleti okiratok elkészítésének főbb szabályai

Az ügyleti okirat olyan közokirat, amely közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét.

Az ügyleti okirat elkészítésekor a közjegyző kötelessége, hogy:

  • meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és valódi szándékáról,
  • tájékoztassa az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
  • felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt és meggyőződjék arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

A pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében az ügyleti okiratok elkészítésekor a közjegyző kötelessége a fél személyazonosságáról és személyi adatairól meggyőződni. A közjegyző ennek érdekében az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának nyilvántartási adatokkal való egyezősége és érvényessége ellenőrzéséhez elektronikus úton köteles megkeresni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai feldolgozó hatóságot.

Magyar állampolgár természetes személy esetén az alábbi hatósági igazolványok alkalmasak az azonosság igazolására:

  • személyazonosító igazolvány (személyi igazolvány), útlevél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Külföldi természetes személy esetén az alábbi hatósági igazolványok alkalmasak az azonosság igazolására:

  • útlevél vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetében a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személynek - a fentieken túl - szükséges bemutatnia azt a 30 napnál nem régebbi okiratot, amellyel igazolja,

  • hogy a gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte (cégkivonat, cégmásolat), vagy bejegyzési kérelmét benyújtotta,
  • az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént vagy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,
  • belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  • külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

A cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtást megelőzően a jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a 30 napnál nem régebbi társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) szükséges bemutatni.

Meghatalmazott útján történő eljárás

Amennyiben a felet az ügyleti okirat elkészítésénél meghatalmazott kívánja képviselni, ebben az esetben fontos, hogy a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.